Iskolatörténet

Iskolatörténet – és ami mögötte van

Az iskolaváros, Esztergom közvetlen szomszédságában talán túlzott elvárásnak gondolták, sokan nem is támogatták egy középiskola alapítását. Dorog fejlődése, ipari központtá válása, városiasodása azonban már az 1950-es évektől felvetette a rangos városi cím megszerzésének igényét. A járási székhely is sugalmazhatott új igényeket, s a következő évtizedek fejlesztéseinek meghatározó hajtóerejét adta a beköltözések, a lakótelepek terjeszkedése, a regionális kereskedelmi központtá válás megannyi pozitív ígérete.

A köztudatban egy középiskola jól illett ehhez a fejlesztési koncepcióhoz, a megyei kapcsolatok pedig erősítették a létrehozás esélyét.

1968-ban döntés született a Dorogi Gimnázium alapításáról. Hivatalosan 1969-ben indították az első osztályokat, ám az épület még nem készült el, így a Zrínyi-iskola adott helyet a középiskolának. Első igazgatója Valovics Ferencné lett, aki korábban a Petőfi-iskolában tanított, majd Nyergesújfalun szerzett középiskolai tanári tapasztalatokat.

A kezdet első tanári karát Árkossy Ottóné, dr. Bodri Ferenc, Dániel Elemérné, Gerencsér Jánosné, Horváth Piroska, Huszárik Pálné, dr.Komáromi Szilveszter, Posch Istvánné, óraadóként Bakos Gertrúd és Paczolai Imre alkotta.

1970-ben az Otthon téri épületbe beköltözhetett a felmenő rendszerben gyarapodó gimnázium. A helykihasználás ésszerűsítése és a társadalmi szükségletek rögtön új terveket szültek: 1971/72-es tanévben német tagozatos osztályt indítottak. Sikeres működtetésében Árkossy Ottóné és Komáromi Szilveszter nyelvtanároké a fő érdem.

A középfokú óvónőképzés országos problémája, a beiskolázás nagy távolsága indokolttá tette egy szakközépiskolai osztály indítását is a környék gondjainak kezelésére. 1972-ben megszületett a Dorogi Gimnázium és Szakközépiskola. Sokan máig sem értik, miért szűnt meg később ez a sikeres innováció a városi intézményrendszerben.

Az első évtizedében rang és öröm volt a dorogi és környékbeli iskolák leány diákjainak fogadása, képzése. A minőségi munka főszereplői Szajlai Béláné, Pető Piroska, Reizer Ottóné és a szakmai munkát irányító Székely Zoltán voltak.

1981-től felváltotta az óvónőképzési programot az évfolyamonkénti három osztályos gimnázium kiépítése. A német nyelv mellett már angolt és franciát is tanítottak. 1991-től a környék nemzetiségeinek kínálták a szlovák nyelvű oktatást. Gyakorlati fakultációs tárgyként gépjárművezetés és szállítási ügyintézői ismeretek tanulására is lehetőséget teremtett az intézmény, ezekből a tárgyakból érettségizni lehetett.

Rövid, de sikeres kísérletnek nevezik ma is a 90-es években a humán-reál tagozatok működtetését. A diákoknak módjuk volt képességeik kibontakoztatására. Ha a sikeres felvételi eredményeket tekintjük mérvadónak, akkor ez a képzés volt az intézmény második sikeres periódusa. Ez köszönhető nemcsak a tantestület erőfeszítésének, hanem a település és a környék értelmiségi családjainak is, akik támogatták a munkát és szívesen együttműködtek a dorogi gimnáziummal.

Az 1990-es évektől a fogyatkozó tanulólétszámok egyre gyakrabban kényszerítették a hazai középiskolákat új profilok keresésére; 1996-ban bevezetésre került a hatosztályos gimnáziumi képzés, és a szerényebb tudású tanulóknak ún. „ifjúsági tagozatú osztályt” szerveztek, a 13. évfolyamra pedig számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképzést indítottak.

Nehezítette a vezetés dolgát, hogy a kezdeti megyei gazdát 1983-ban felváltotta a dorogi önkormányzat, de 1996-ban ismét megyei fenntartású lett az intézmény. 2012-től a Megyei Intézményfenntartó Központ vette át a gazda szerepét. 2013. április 1-től az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

Eközben 1989-től Gerencsér Jánosné, 1994-től Belecz László, 2005-től Tauber Gabriella, 2010-től Lőrincz Lívia, majd 2011-től Wágnerné Gálicz Katalin váltotta egymást az igazgatói székben. 2017-től az intézmény vezetője Lőrincz Lívia.

2000-ben és 2001-ben újabb szerkezeti és tartalmi változások következtek: az évfolyamonkénti két gimnáziumi osztály mellett informatikai szakközépiskolai osztályt is indítottak.

2014 szeptemberétől az általános gimnáziumi tantervű osztályokban katonai- és belügyi-rendészeti orientációjú csoportok indultak.

A 2018/19-es tanévben a városi koncepcióhoz igazodva indult be a magyar – angol két tanítási nyelvű képzés.

Az intézményben jelenleg:

  • magyar – angol két tanítási nyelvű
  • emelt szintű angol-, német-, informatika
  • és általános tantervű gimnáziumi (katonai-, belügyi rendészeti) képzés folyik.

A város is, a gimnázium is változik. Az intézmény a jövőben is a város és a szomszédos települések általános iskoláira kíván támaszkodni. A közös programok (projekt-délutánok, Csibe-program, sportrendezvények) során kialakult kapcsolatok erősítése mellett a gimnázium továbbtanulási lehetőséget biztosít a város és a környék általános iskolásai számára.